Miben változtassunk az életmódunkon azért, hogy a kognitív hanyatlást elkerülhessük? Mint kiderült, ezért nagyon sokat tehetünk és nem csak a géneken múlik az időskori szellemi állapot. Egy tanulmány során elmondták, min érdemes módosítani a mindennapjaink során.
A szakértők az adatgyűjtési időszakban 387 ausztrál nőt kértek fel résztvevőnek, akik a kezdéskor 45 és 55 éves kor között voltak. A tesztek 1992-ben indultak és egészen húsz éven keresztül követték nyomon az alanyok szellemi állapotát. Ehhez a kutatók meghatároztak néhány életmódbeli tényezőt, melyeket összefüggésbe tudtak hozni a kognitív egészséggel.
Ilyen volt például a kedélyállapot, a dohányzás, a családi és foglalkoztatási helyzet, az iskolai végzettség és a táplálkozás. Mindezek közül megállapították, hogy a legnagobb hatással a megfelelő mennyiségű testmozgás jár. Lényegében mindegy, hogy milyen típusú mozgási típust választ az ember, hiszen akár a kutyasétáltatás is ugyanolyan jótékony hatásokkal társulhat. Dr. Cassandra Szoeke, a tanulmány vezetője így nyilatkozott a kapott eredményekről:
„Tanulmányunk üzenete nagyon egyszerű. Mozogjunk többet! Nem számít, hogy mit, csak mozogjunk többet és gyakrabban. Ez segít a szívnek, a testnek megelőzi az elhízást és a cukorbetegséget, és most már tudjuk, hogy az agynak is. Ez akár olyan egyszerű dolog is lehet, mint egy séta. A tanulmányunkban nem korlátoztuk, hogy milyen típusú legyen.”
Fotó: Shutterstock
Mindezek mellett azt is megemlítette, hogy a demenciával összefüggő agyi változások 20-30 év alatt alakulnak ki. Ez azt is jelenti, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben nem a későbbi években történő odafigyelés jelent nagyobb változást a kognitív egészségben. Már a fiatalabb években is kiemelt hangsúlyt kell fektetni a testmozgásra.
„Arra számítottunk, hogy az egészséges szokások a későbbi életkorban jelentenek majd különbséget, de meglepődtünk, hogy a testmozgás hatása halmozódik. Tehát a 20 évből minden egyes év számított. Ha valaki nem kezdi el 40 évesen, akkor lemaradhat egy vagy két évtizedes javulásról” — olvashatjuk a PsyBlog cikkében.
